b u r n i n g desireship

Holtak Klubja

Multifandom, Humornak nem mondható valami. Eszembe jutott ez az ötlet, és nem hagyhattam ki. A vége meg... valami ütősebbet akartam volna, de nem jutott eszembe senki(ilyenkor megmutatkozik a hiányos tudásom). A "vezető" egy kitalált karakter!! - Üdvözlök mindenkit a klubban, ahol azért gyűltünk össze, hogy megvitassuk, hogy miért hisz mindenki halottnak, és miért is vagyunk még életben, meg ehhez hasonló furfangosságokat! – Mondta lelkesen a „vezető”, egy barna göndör hajú, alacsonyabb nő, aki ott ült az egyik széken a körben. A kezében egy mappa volt, meg egy rózsaszín szivecskével, meg macival dekorált giccses toll. - Nos… - nyitotta ki a mappáját – nézzük a névsort! Akinek mondom a nevét, annak majd beszélnie kell! Kezdjük is… ez komoly? Dalekek, nem unjátok már ezt?  - Forgatta a szemét, míg mások hangosan felsóhajtottak. - Nem, te alantas földlakó! – Reagálta le az egyikük, mire a nő legyintett egyet. - Rendben. Alison DiLaurentis? Ali? - Itt vagyok. – Mosolygott félénken, a „vezető” pedig bíztatóan visszamosolygott rá. - Tudod, hogy lassan fel kéne fedned magad, ez nem mehet így sokáig! Nem szabad félned kicsim! – Alison csak hallgatott. - Ó, itt van végre egy új tag! Sheron Holmes? – A Holmes mellett ülő két ismerős személy hangosan felnevetett. - Sherlock, nem Sheron. – Javította ki őt kelletlenül Sherlock, mire a nő bocsánatot esedezően pillantott rá. - És megtudhatjuk esetleg, hogy miként „halt meg”? - Leugrottam egy épület tetejéről. - És hogyan élte túl végül? - Azt nem árulhatom el. Ne tegyen fel több kérdést, ja, és nem kell megjátszania magát, tudom, hogy rettenetesen érzi magát, amiért a férje megcsalta önt. – A nő arcáról egy pillanatig leolvadt a mosoly, de aztán gyorsan visszavette és továbbment. - Dean Winchester? Jajj Dean, maga és a Halál biztos jó barátok! – Nevetett fel, mire Dean is elmosolyodott. - Hát, nem pont a legjobb barátok, de szerintem nem vagyunk rosszban. – Kacsintott rá, mire a nő elpirult, de folytatta volna tovább, mikor is kopogtak. - Jöjjön be! – Üvöltött vidáman, mire kinyílt az ajtó, és egy macska jött be. - Helló! Mi a neve? Eltévedt? - Schrödinger macskája vagyok, és nem tudom hova kéne mennem. - Azt sajnos én sem tudom eldönteni… vagy várjon! Szerintem legközelebb az élőholt kategóriához illik, egy ajtóval arrébb, majd Owen segít magának, és ha kérdezné, én mondtam magának! - Köszönöm. – Mondta halkan, és bezárta maga mögött az ajtót. - Folytassuk! Itt is van az utolsó új tagunk! Jim Moriarty? Hol van? – Jim hevesen integetett Sherlock mellől, nagy vigyorral a képén, mire Sherlock csak a fejét fogta. - Oh, hát üdvözlöm köreinkben! Mivel szűkös az időnk, még egy gyors névsorolvasást tartok, és… - Visszatértem! – Üvöltött a Doctor mialatt a Tardissal betört a falon át. Elegánsan kimászott, megigazgatta a ruháját, majd felnézett, és huncutul elmosolyodott. – Hiányoztam?