Lestrade and the umbrella thing
Sherlock, Lestrade, Mystrade(??), Humor(?): Lestrade talál egy esernyőt meg egy levelet az ajtaja előtt, és elkezdi keresni az íróját, aki bizonyára a titkos hódolója... ennek a ficnek nincs túl sok értelme, max. szerencsétlen Lestrade barátunkat hülyébbnek beállítani mint amilyen... Na mindegy, lesz ennél jobb is remélhetőleg.

Lestrade reggelje egészen jól indult. Az ébresztőórája időben ébresztette, a kávéját sikerült megfelelőre elkészítenie, és még a rádióban is az egyik kedvenc számát játszották. Így vidáman baktatott le a lépcsőn, és indult el a munkába. De mikor kinyitotta nagy nehezen a bejárati ajtót, ami folyton beragad, meglátott egy fekete esernyőt a szőnyegre helyezve, mellette egy kis levéllel. Furcsálta ezt, hisz olyan hajnali egy környékén ért haza, és akkor még nem volt nyoma semmilyen esernyőnek sem, és most reggel nyolcra itt terem. Körbenézett, de nem látott egy teremtett lelket sem az utcában. Vállát megvonva guggolt le és vette a kezébe a levelet. Kibontotta, és kivette a kis kártyát, amire elegáns kézírással ez volt ráírva:
„ Találkozzunk délután négy órakor a lakásodtól balra fekvő raktárépület első emeletén.”
Semmi monogram, se semmi. Nem tudta mire vélni ezt Lestrade, így egyszerűen felvette az esernyőt a kezébe, a levelet eltette a zsebébe, és elindult a munkahelyére.
***
Már ebédidő volt, mégis reggel óta a rejtélyes fekete esernyőn és a hozzá tartozó levélen törte a fejét. Mivel nem volt Sherlock, ezért csak különféle találgatások születtek az elméjében, amelyek közt voltak elég nagy idiótaságok is, de volt egy, aminek legalább egy kis értelmét látta. Lehet, hogy van egy titkos hódolója, aki vagy túl félénk ahhoz hogy szemtől-szembe megmondja iránta érzelmet vonzalmát vagy esetleges szerelmét, vagy túlságosan szégyelli. Az esernyő pedig egy esőben történt közös momentumukra akar utalni. Ezáltal lendületre kapva elkezdte a szortírozást a lehetőségek közül. Először elment az egyik dolgozóasztalhoz.
- Helló Sally… - Köszönt a nőnek Lestrade, és megpróbálta megfigyelni a reakcióit.
- Mit akar? – Kérdezett rá mogorván, miközben levett egy lapot a papírhegy tetejéről, és elkezdett rá írni.
- Nem te voltál az aki egy esernyőt és egy levelet hagyott az ajtóm előtt?
- Igen Lestrade, pont azzal szórakozom, hogy miután éjfélkor végre végzek az egyik üggyel, nem törődve a halálos kimerültséggel elfurikázok a házadhoz és ott hagyok egy esernyőt egy levéllel! – Forgatta a szemét fáradtan, és nem törődve a válasszal visszafordult a papírmunkájához. Lestrade kihúzta őt a képzeletbeli listájáról. Megindult következő jelöltjéhez. Míg Sally-vel csak egy üggyel kapcsolatosan volt esős emlékük, vele személyesebb volt. Elfelejtett esernyőt vinni, és éppen egy barátja születésnapjára indult, így Lestrade odaadta neki a sajátját, de ő viszont nem akarta elfogadni, merthogy akkor mi lesz a férfival, de ő csak legyintett. Leért a patológiára, ahol Molly éppen a legutóbbi eset hulláját boncolta. Odament hozzá.
- Helló Molly! – Mosolygott, mire Molly ijedten hátrafordult.
- Jaj, ne tegye ezt többet, nagyon megrémített! – Nevetett, majd visszafordult a halotthoz. – Még nem fejeztem be a boncolást, de egy óra múlva már biztosat mondhatok!
- Jaj, nem azért jöttem! – Molly kérdőn nézett rá. – Ömm, nem te hagytál egy esernyőt és egy levelet az ajtóm előtt? Nyugodtan elárulhatod, én…
- Bocsi Lestrade, de semmilyen esernyőt vagy levelet nem hagytam a házadnál, még csak azt sem tudom hol laksz. – Mosolygott szégyenlősen, és visszafordult a munkájához ő is. Lestrade komoran kivánszorgott a teremből, és szomorúan konstalálta, hogy már csak egy személy maradt, akire viszont gondolni is alig mert. Visszaült a helyére, és csak reménykedni tudott benne hogy találkozik vele.
***
- A kertész volt a tettes, nem vették figyelembe a legtöbb részletet amik könnyen elárulták. – „Köszönt” Sherlock Lestrade-nek, az pedig nagyot fújt és felállt. John érezte hogy lesz valami, így nekidőlt a falnak és karjait összefonva figyelte őket.
- Sherlock… nem maga hagyott egy esernyőt és egy levelet az ajtóm előtt? Mert megértem, de tudnia kell hogy én…
- Lestrade, hagyjon a téves következtetéseivel, nem tettem semmiféle esernyőt az ajtaja elé. Inkább adja ide a levelet meg az esernyőt! – Utasította, mire Lestrade hálásan felsóhajtva odanyújtotta neki.
- Mycroft hagyta ott önnek ezt. Első találkozás lesz? – Kérdezte Sherlock, mire Lestrade leesett állal állt ott.
- Honnan tudja a nevét? Rá van írva valahova vagy ezt kitalálta a levélpapír márkájából?
- Nem, hanem felismertem a bátyám jellegzetes fekete esernyőjét és a kézírását. Egyébként úgy tűnik, maga különleges sok szempontból is. Nem küldött magáért csak úgy egy autót vagy esetlegesen ez helikoptert, figyelmeztette a találkozóra, kézzel írt magának, és ami a legfontosabb: Ott hagyta az esernyőjét. John igazolhatja, hogy mindez merőben eltér a stílusától. – John hevesen bólogatott.
- Jó megfigyelés Sherlock. – Hallották meg a kellemesen csengő hangot Sherlock háta mögül, és mindannyian odafordultak. Lestrade-nek elállt a lélegzete.
- Örülök a találkozásnak Lestrade. – Biccentett halvány mosollyal. – Visszakaphatnám az esernyőmet?


6 megjegyzés:

  1. A Brit Kormány odaadta a saját, ismétlem a SAJÁT esernyõjét Lestradenek! Ez de romantikus és tetõtöl talpig Mystrade.
    Amúgy Lestrade nem hülye, elvégre rendõrfelügyelõ, csak nem Holmes.
    De ez akkor is édes volt.
    Köszönöm, hogy olvashattam!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mondom hogy nem hülye, csak én állítottam be kissé annak, mert igen, bizonyára egy titkos hódoló hagyta ott azt és akar egy raktárépületben találkozni, nem mondjuk egy bűnöző banda akik le akarnak számolni vele xd
      Jaj, hát én köszönöm hogy elolvastad, és még édesnek is tartod :')

      Törlés
  2. Első Mystrade fic, amit valaha olvastam, de remélem, nem az utolsó. Könnyed és humoros; épp ideális egy ilyen csípős, őszi délutánon, egy bögre langyos tea társaságában.
    Tetszett, ahogy szinte felsorolásszerűen vonultattad fel a karaktereket, akik persze hozták a jól megszokott stílusjegyeiket.
    Köszönöm, hogy olvashattam, szerintem visszatérő látogatód maradok :3✿

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, nagyon köszönöm, és én is remélem nem ez lesz az utolsó Mystrade fiction amit olvasol, mert oly' sok remek történet van még velük :))

      Törlés
  3. óó, ez nagyon édes :D és nagyon tetszett a végén Mycie megjelenése, pontosabban annak a módja. szegény Lestrade, nem tudja még mibe csöppent azzal, hogy a Brit Kormány figyelmét vonta magára ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem eleve ha Sherlockkal dolgozik, már fel van készülve valamelyest arra milyen lehet a bátyja :')

      Törlés